Tokaji borvidék
Tokaj-Hegyalja Magyarország legelső és egyik legszebb borvidéke, mely a Tokaj–Abaújszántó–Sátoraljaújhely alkotta háromszögben terül el a Zempléni-hegység déli lankáin. Az itt elhelyezkedő szőlődűlők jó fekvése, a vulkáni eredetű talajszerkezet, az őszi napsugarak, a közeli Bodrog folyóról felszálló pára kedvező hatásainak összessége a tokaji bor minőségének és különlegességének egyik titka. A „borok királya, a királyok bora”, vagyis a Tokaji aszú készítésének hagyománya többnyire generációról generációra száll a térségben.
A borvidék 5500 hektáros beültetett területén már a honfoglalás előtt is foglalkoztak szőlőműveléssel. A terület a világ első zárt borvidéke volt. 1737-ben született meg az erről szóló királyi rendelet, amelyben felsorolták azt a 28 települést, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben vette fel a világörökségi listára a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket kultúrtáj néven. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák.
A borvidéken a kontinentális éghajlat, a vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, valamint ezek tufái) és az ezen kialakult nyiroktalaj a jellemző. Míg az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzet a testes, a löszösebb talajú részek a lágyabb karakterű boroknak kedveznek.
Tokaji Aszú
Az aszúszemek képződése egy igazi misztikus csoda. A Botrytis Cinerea, a nemespenész áldásos hatása Tokaj éghajlati viszonyának mágikus erejéből fakad. Csak jó évjáratokban készíthető, amikor a természet biztosítja az aszúsodás folyamatához elengedhetetlen nyárvégi esőzést és a késő őszi napsütéses, szeles periódust. A nedvességtől megduzzadt bogyók szétrepednek, héjukon megtelepszik a Botrytis Cinerea, különleges túlérési folyamatot indít el és optimális esetben beindul a nemes rothadás. A nemesen rothadt szőlőszem elveszíti víztartalmának jelentős részét, ennek következtében az aszúszőlő édesebb, gazdagabb, koncentráltabb. Ugyanakkor a botrytis, a nemespenész különleges aroma-összetevőkkel rendelkező illat- és ízanyagot hoz létre. Az aszúszemeket szüretkor gondos munkával, szemenkénti válogatással szüreteljük.
Az aszúkészítés egy aprólékos, sok türelmet és hozzáértést igénylő folyamat. Az aszúbor készítés kezdeti története a XVII. századig nyúlik vissza, amikor Szepsi Laczkó Máté református prédikátor 1631 húsvétjára elkészíti az első aszúbort. Az aszú készítése ma is az ősi mérték alapján történik: 1 gönci hordó, azaz 136 liter musthoz 5 puttony aszúszemet keverünk. A tokaji puttony 25 kg aszúszemet mér.
A nemes aszúbor készítése során az aszú szőlőszemeket feltárás nélkül, egészben keverjük össze musttal. A préselését minden esetben lassan, hosszú préselési idővel végezzük. Az aszúmustok erjedése lassú és hosszú időt igényel, majd az aszúborok érlelése kis méretű fahordóban történik. Ezekhez a hordókhoz a borvidéket határoló Zempléni hegyek tölgyfáját használjuk.